Általában az ilyen utakról és arról, hogy ott voltunk, nem beszélünk, csak mélyen hallgatunk és magukban örülünk annak, hogy ezt átélhettük, és leginkább annak, hogy túléltük. Hogy miért nem beszélünk róla? Mert egy ilyen túra igazából áthág minden szabályt, figyelmeztetést és előírást. Nyilván, akik gyakran másznak, úgyis belefutnak ilyen élethelyzetekbe, akik meg csak hébe-hóba ferratáznak, azoknak ezt, így, semmiképpen sem javaslom. Viszont leírni leírom, mert ez is egy tapasztalat volt és talán más "adrenalin sokkra" vágyó utazónak adhat némi segítséget. 

Mentségemre legyen mondva, hogy igazából napsütéses szeptember volt és ez a hónap még Ausztriában is bőven mászószezon. Gondoltuk, hogy elmegyünk újra a kedvenc mászóparadicsomunkba Prabichlbe (http://sielok.hu/siterep/prabichl/) és egy 3 napos via ferrata programmal zárjuk le a nyári kalandozásaink sorát. Az érkezünk napján túráztunk egyet és másnap arra keltünk, hogy egész éjjel havazott.

Itt szögezzük le (amivel nem árt tisztában lenni): a hegyekben nem Te irányítasz, hanem az Időjárás! Így bármit is tervezel, azt vagy támogatják "felülről" vagy nem. Nos, minket ezen a hétvégén nem támogattak. :)

A szállásunk kb. 1200 m magasan volt, és bár ott nem volt hó, mégis, ha felnéztünk a közeli hegyekre, akkor a hófoltok már láthatóak voltak. Aznap amúgy az Eisenerzer Klettersteiget másztuk volna, amely egy C-D-s út, de ezt értelemszerűen elvetettük. Számba vettük a közeli ferrata pályákat, és végül úgy döntöttünk, hogy elmegyünk (a tőlünk kb. egy órás autóútra lévő) Hochkar síterepre és megnézzük a Helikraft Klettersteig pályáját. 

A ferrata szakmai leírása: http://www.hegyvilag.hu/?p=2196

Ez a pálya, amúgy az egyik kedvenc "tanuló" utam, mert van benne minden, ami izgalmassá tesz egy ferratát: fahinta, kötélhíd, egy függőleges, nehézségeket tartogató fal, majd egy viszonylag hosszú, traverz szakasz. Az egész nem túl nehéz, viszont arra tökéletes, hogy gyakorolj, tapasztalj, és azért az út eleje még izgalmakat is tartogat.

A Helikraftot már többször másztuk nyáron, így elhatároztuk, hogy most ilyen időjárási viszonyok között is megnézzük. A nap ragyogott, így joggal gondolhattuk, hogy elolvad a hó és bár a hó valóban olvadt, csak nem olyan ütemben, mint, ahogy azt vártuk, terveztük. A túrának tízen vágtunk neki, de végül csak négyen döntöttünk úgy, hogy végigmegyünk, vállalva azt, hogy lesz, ami lesz. Két barátom, egy túravezető és én.

Nyilván tisztában vagyok azzal, hogy mennyi minden történhetett volna, de nem tudok mást mondani, csak azt, hogy imádtam ezt a másfél órát. Természetesen egy "C" falnál nehezebbet, hóban, fagyban, sosem vállaltam volna be, de ez az extrém időjárás azért még jobban feldobta, az amúgy is izgalmas pályát. Pontosan tudtuk azt, hogy ha túljutunk a kezdő falon (ami általában mindenhol a legnehezebb), akkor "csak" a traverz rész van hátra. Beszélgettünk, gyakran poénokkal próbáltunk túljutni a nehéz helyzeteken, és mire elértünk az út végéhez, tudtuk, hogy amíg élünk, ezt nem felejtjük el. 

Itt mondanék köszönetet a mindig mosolygós Mambónak, a Hotel Bahnhof egyik tulajdonosának, aki teljesen baráti alapon kísér minket a helyi túrákra. Köszönjük a segítségét és támogatását, és ha egy szuper helyen akartok megszállni, akkor őket tényleg teljes szívvel ajánlom! A legjobb szállást vezetik a környéken (http://www.praebichl.hu/), és ezt a panziót, amúgy a tulajdonosok kedvességén túl, azért is preferálom, mert a környék remek programlehetőségeket kínál. Van itt számos túraútvonal, rafting pálya, via ferrata és a Bahnhofban mindig akad olyan túravezető akitől tudtok tippet, segítséget, tanácsot kérni és adott esetben szükséges felszerelést bérelni. 

Visszatérve a Helikraft Klettersteig útra, ha időtök engedi, akkor mindenképp menjetek el! Egy 2-3 napos ferrata túra "bemelegítőjének" remek program, és még tényleg nem találkoztam olyan emberrel, akinek ez ne tetszett volna. Még az 57 éves anyukám is megmászta egy kis rákészüléssel. Nincs előtte több órás túra. Felmész a parkolóig kocsival, sétálsz 30 percet (egy kis emelkedővel), azután mászol és egy könnyed túrával vissza is érsz az autókhoz.

A táj csodás, és ha szerencséd van, akkor a vassodronyról még őzikéket is láthatsz a füves domboldalakon. :)

Búcsúzásképp csatolok egy képet a nem havas, csodaszép útvonalról.