A Kéktúrának négy szakasza van, amely a Balatont érinti:
- OKT 3 (Sümeg-Keszthely)
- OKT 4 (Keszthely-Tapolca)
- OKT 5 (Tapolca-Badacsonytördemic)
- OKT 6 (Badacsonytördemic-Nagyvázsony).
Ebből igazán 5-6-os szakasz ami szorosabban kapcsolódik hozzá.
Előzőleg már írtam egy bejegyzést, mennyire szép a táj, ahogy folyamatosan kerülgetve a hegyeket, egyre közelebb jutunk a tóhoz. Nyáron kisebb részekre bontva, esetleg több napos kirándulások is lehetnek, fürdőzéssel zárva, ősszel esetleg bortúra, mivel a szőlőskertek közt tekereg fel-le az út.
Maga a szakasz 47km, ~1500m felfele és ~1400 lefele, kb 14 óra szintidővel. Ez nem is túlzás, mivel több kaptató is van benne (hivatalos leírás itt: http://kektura.hu/okt06.html).
A vonatról leszállva sejtettem, hogy szembe, a hegyre megyünk föl és nem csalódtam. Aztán ez minden útba eső heggyel megtörtént. :) A Bújdosók lépcsője nevű lépcsősoron megyünk fel, ami vagy 800m-en keresztül kaptat fel és fel és fel és végtelen hosszúnak tűnik. Viszont megéri :), fönt található az Egry-József kilátóhely, később a Kisfaludy kilátó, illetve útba esik a Rózsa-kő is. Utóbbi legendája itt olvasható: https://hu.wikipedia.org/wiki/Rózsakő
Másik oldalon leereszkedve Káptalantótiba érünk, ahonnan Csobánci váráig egy újabb kaptató kezdődik. Ez a mindössze 4km szakasz (csak fel) rövid, de combos, viszont akár a faluban leparkolva egy külön kis túra is lehet, mert a látványért megéri felcaplatni. Maga a vár a végvár-rendszer része volt, azonban a törökök inkább kikerülték, mint elfoglalják. Nem csodálom, hogy nem mászták meg. :)
Lefelé Szentbékkálla felé megy az út, ami egy régi, kis romantikus falu, út közben érintve a Kőtengert. Itt mindenféle fura sziklák vannak, érdemes megnézni.
Újabb hegy, újabb kaptató, újabb szép táj, az Eötvös-kilátóból. Aztán már nincs nagy emelkedő, főleg lefelé, egyenesen megyünk erdős szakaszokon Nagyvázsony felé, ahol a vége a várnál van.
Ez a túra több dologban is első volt: leghosszabb egybe megtett táv (első nap 42km, második nap 5-6), első erdőben alvás egyedül, tavaly ajándékba kapott hammock (függőágy) kipróbálása.
Mivel minél nagyobb távot meg akartam tenni még szombaton, így Nagyvázsony közelében gondoltam a táborozást, amely szerencsére sikerült. Habár előző nap esett, szerencsére ez egész hétvégén elkerült, pár perces szemerkélést kivéve. Jóval este nyolc után ment le a nap, viszont az erdőben gyorsan sötétedett, így a függőágyat korán felállítottam. Persze még sose próbáltam, nem tudtam, hogyan kell, így elemlámpa fényénél bogoztam ki a használati útmutatót. Természetesen így sem lett tökéletes, az alábbi videó minden hibáját elkövettem : https://www.youtube.com/watch?v=0UheGtdXE2o&feature=youtu.be
Nem volt túl kényelmes, illetve az erdei zajok nekem, mint városi embernek picit ijesztőek voltak, főleg, mikor valami elkezdett mászkálni, röfögni a közelben. Egyik előző túrát már egyik barátommal sátorban csináltuk végig, azonban annyival másabb érzés egy „lakásban”, mint a szabad ég alatt, sokkal kevésbé éreztem magam biztonságban. Azonban mivel nem volt szállásom, illetve a lábaim se bírták volna tovább, így elengedtem ezt és elaludtam. :)
Reggel korán, a nap előtt keltem, így szép napfelkeltés látvány és sok álmos állatka várt. Egy róka és egy őz pár méterre tőlem, meglepett és kómás fejjel szaladt el, nem értették, mit keresek ott, ilyen korán.
Ha az erdőben alvást nem is ajánlom elsőre, maga a táj, a látvány és a levegő mesés, érdemes megnézni.
Írta és a fotókat készítette: Duhay Dani
