Amikor először olvastam azt, hogy Vörs a Kis-Balaton fővárosa, akkor korántsem egy 500 fős, aprócska zsáktelepülésre gondoltam, Keszthelytől összesen 12 km-re. A község által levédetett név legalább egy kisebb városra engedne következtetni, de valójában a hely, egy csöpp falu, amely kicsinysége ellenére számos érdekességet és látnivalót tartogat.

Adventi időszakban legfőbb nevezetessége az a hatalmas, több, mint 60 négyzetméternyi beltéri Betlehem, amelyet a helyiek 1948 óta, minden évben saját kezűleg építenek meg. Az egykori Jézus Szíve oltár helyére állított Betlehemet évről évre bővítik, alakítják, megtartva az eredeti koncepciót, amely szerint az építmény - leszámítva a figurákat és az épületrészeket - csak természetes alapanyagokat tartalmazhat. (A tájékoztatókban szereplő, 2018-as adat szerint a megépítéséhez 3 köbméternyi tuját, 20 db fenyőfát és 4 köbméternyi faanyagot használtak fel.)

Ünnepi programötletek után kutatva, december első hétvégéjén mi is útra keltünk, hogy adventi túránk egyik állomásaként, elsők között csodálhassuk meg Vörs védjegyének számító Betlehemet.

Leparkoltunk a helyi karácsonyi vásár mellett és egy forró puncs után (mert kisgyerekkel persze a büfé az első), átmentünk az út túloldalán található Szent Márton templomhoz.

Szerencsénk volt, mert amikor odasétáltunk a Betlehemhez, előtte viszonylag kevesen várakoztak, így jutott idő arra is, hogy a lánykám 3 éves tempójával nézegessük, felfedezzük annak minden apró, gondosan kidolgozott részletét. De, hogy ez ráérős nyugalom nem mindig adott, azt pont bebizonyította az a fél órával később érkező két autóbusz, amely közel 50 érdeklődőt hozott a helyszínre. A templom belseje így egyhamar a "Louvre-hoz lett hasonlatos", ahol az emberek libasorba rendeződve várják, hogy végre megkaphassák egy-egy műalkotás előtt kiérdemelt kb. 1 percet.

Örültem, hogy a szerencsének köszönhetően a várakozást elkerültük, így utólag minden érdeklődőnek azt tanácsolnám, hogy ha teheti, akkor vagy hétköznap, vagy közvetlenül nyitás után, zárás előtt látogasson el a vörsi Betlehemhez.

A templomon és a Betlehemen túl, a településen (előzetes bejelentkezés alapján) megtekinthető még a Talpasház (=Tájház), illetve a Tűzoltó Múzeum, amelyek mind hazai érdekességek. Előbbi a Kis-Balaton hagyományos halászati eszközeit, a táj népi építészetét, a lápból élő pákászok életmódját mutatja be. Utóbbi pedig arról nevezetes, hogy itt épült meg Magyarország első vidéki Tűzoltó Múzeuma.

De Vörsön - ahogy a fentiekben írtam is - különleges történetekből nincs hiány, amelyet Kele (Fekete István tiszteletére elnevezett gólya) is tovább erősít. A település ugyanis 14 éven keresztül fogadta az országba érkező első gólyát. 2020 február 11-én, hajnalban pedig ismét elsőként foglalta el fészkét Kele, így emlékére a település egy 7 állomásos "Kele-sétaútvonalat" hozott létre.

Elhagyva a somogyi falucskát, kedvenc balatoni helyszínem, Szigliget felé vettük az irányt. A vulkanikus hegykúpon elhelyezkedő vár amellett, hogy varázslatos, tényleg minden évszakban számos kulturális programot kínál az oda látogatóknak. Amióta pedig teljesülhetett az az álmom, hogy az erődítmény legmagasabb teraszán tarthassak egy jógaórát, azóta a vár és közvetlen környezete különösen a szívemhez nőtt.

Nem véletlen tehát az sem, hogy az erődítmény a "Balaton várának" nevezte ki magát, hiszen egyrészt értékelendő, hogy folyamatosan újítják, fejlesztik, évről évre egyre interaktívabbá alakítják a helyszínt, másrészt pedig valóban innen az egyik legcsodásabb a balatoni körpanoráma. 

Persze télen nem a jóga, és most nem is feltétlen a bakancsos túra, hanem a vár alatt felállított szabadtéri jégpálya csábított ide, amelynek remek kiegészítője a várudvar ünnepi programsorozata. (Bővebb információ a programokról ezen a linken érhető el: https://www.facebook.com/szigligetvarudvar)

Bevallom, hogy családosként elképzelni sem tudok jobb, karácsonyt váró, szabadtéri programot, mint egy forró csokis, korcsolyázós, mézeskalácsokat díszítő, balatoni naplementét csodáló szombatot vagy vasárnapot. 
Természetesen Vörstől Szigligetig, egészen pontosan Keszthelytől Szigligetig a 71-es út tényleg számos programot és túraútvonalat tartogat, én most mégis azt a kettőt emelnék ki, amelyek a környékre költözésünk óta a kedvenceim lettek. Számomra mindkét helyszín, amolyan elmerengős, meditatív területek, különösen azért, mert kiesnek a turisták elsődleges célpontjai közül. 

Az első az a 6 km hosszú, az 1880-as években telepített feketefenyő fasor, amely a fenékpusztai majorságot köti össze a Festetics-kastéllyal. Jellegzetes, hosszú vonala a legtöbb átutazó figyelmét megragadja, de azt hiszem viszonylag kevesen húzódnak le a főútról csak azért, hogy tegyenek egy sétát a közel 140 éves fenyők lombjai alatt. 

A Festetics család kezdeményezésére ültetett fasor külön érdekessége, hogy közvetlen az ültetvény mellett található a Szendrey-telep, ahol Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia született. Emlékét a szülőháza még ma is őrzi. 

Azt hiszem, hogy ha egy kaptatóktól, szintemelkedésektől mentes, amolyan elmélkedős, fejet kiszellőztető, hosszú sétát tervezel, akkor erre a - nem mellesleg hazánk leghosszabb és legidősebb - kettős feketefenyő fasora a legalkalmasabb.

A karácsonyi készülődés előtt, pláne ha az otthon díszeit saját magad szereted elkészíteni, akkor külön kuriózum ez az útvonal, hiszen a szemfüleseket a fasor hatalmas, földre már lehullott tobozokkal ajándékozza meg. 

A második (korántsem rangsorba állítva), lecsendesülős, magamat, a gondolataimat utolérős helyszín a vonyarcvashegyi Szent-Mihály kápolna és annak közvetlen környezete.

A néphagyomány szerint a kápolnát 40 halász építette, akiket Szent Mihály arkangyal menekített ki a háborgó Balatonból. A monda szerint, 1729 telén 46 halász azért indult útnak, hogy éhező gyermekeiknek és asszonyaiknak élelmet fogjanak. Nem sokkal később hálójukba annyi hal akadt, hogy hajójuk ebbe majd beleszakadt. Gazdag szerencséjüket Balaton ura irigyen szemlélte és elpusztítva őket, hatalmas vihart korbácsolt a víz felszínére. A halászok közül 6 azonnal odaveszett, míg 40 társuk (az arkangyal segítségének köszönhetően) épségben, a Szent Mihály-dombon ért partot. Ahogy a bajban megfogadták, közös erővel felépítették ezt a kicsinyke kápolnát, amely megmentőjük után, a Szent-Mihály nevet kapta. 
A kápolna és az azt övező helyszín varázslatos, igazi ékszere Zala megyének és a Keszthelyi-fennsíknak. A 136 m magas dolomitképződmény tetején, egy padon ücsörögve, garantáltan a teljes csendben, páratlan panoráma nyílik a Balatonra, a jobbra tekintve a keszthelyi öböltől a berényi partokig, balra pedig Szigligettől Badacsonyig. 

Hasznos tudnivalók a helyszínekre látogatóknak: 

• a vörsi Betlehem ingyenesen megtekinthető, amely január végéig, minden nap 09.00-17.00 között tekinthető meg (az istentiszteletek idejét azonban érdemes szem előtt tartani)
• a Betlehemmel kapcsolatos minden egyéb információ ezen a linken érhető el: https://vorsbetlehem.hu/ 
• a Szigligeti vár ugyan belépőjegy köteles, de felnőtteknek mindössze 1000 Ft/fő, gyermekeknek 6-18 év között pedig 500 Ft/fő a belépőjegy ára
• a vár a téli időszakban 10.00-16.00 között, a vár alatt felállított jégpálya pedig hétfőtől csütörtökig 13.00-20.00 között, pénteken 13.00-21.00 között, hétvégén pedig 10.00-21.00 között, szuper koncertek és gyermekprogramok kíséretében várja a látogatókat (bővebb információért kattints ide: https://www.facebook.com/szigligetvarudvar)  
• a parkolás mindegyik helyszínen ingyenes és könnyen megoldható 
• A Szent Mihály-kápolna egy domb tetején helyezkedik el, de a kápolnáig kikövezett út vezet, így családosoknak, babakocsival is nehézség nélkül megközelíthető 

• a kápolna sajnos a legtöbb esetben zárva tart, de az alábbi linken található elérhetőségek egyikén, előzetes időpontot foglalva be lehet jelentkezni: https://vonyarcvashegy.hu/szent-mihaly-domb-es-szent-mihaly-kapolna

További fényképek a helyszínekről: 

VÖRS:

SZIGLIGETI VÁR: 

 SZENT-MIHÁLY KÁPOLNA: