Nagyapám történelem-magyar tanár volt. Állítólag imádta a természetet és betéve ismerte Várpalota melletti vadregényes helyeket és túraösvényeket. Én viszont már csak cigivel a kezében tudom felidézni őt, ahogy botjára támaszkodva ingben sétál és kalapban. Akkoriban nem túráztunk. Ő már nem. Én még nem. De nyaranta gyakran náluk voltam és sosem értettem, hogy miért gubbasztunk mindig a lakásban, és, hogy miért a cukrászda az egyetlen hely, ahova alkalomadtán elmegyünk? A környék iránti kíváncsiságom szép lassan elhalt és Várpalotát elkönyveltem a világ egyik legunalmasabb vidékének.
Aztán eltelt 20 év és életem egyik legmeghatározóbb túrája után egyszer elnéztem az úton jobbra és azt láttam kiírva: Várpalota 15 km. Mondanom sem kell, sokkot kaptam. Olyan érzés volt ez, mint, amikor valakit ejtőernyő nélkül löknek ki a repülőből és a pofára esés előtt csak egymás után peregnek le a különböző emlékek. A régiekkel együtt kavarogtak a friss élmények. Magam előtt láttam a nikotinszagú szobát, az unatkozásból telerajzolt papírlapokat, a porlepte fekete-fehér képeket, azt a szűk és első ránézésre semmibe vezető utat ami a városból indul Tés felé, a csodás malmokat, a cseszneki várat és az alatta húzódó mesébe illő szurdokot, valamint a Római Fürdő különleges, természet alkotta medencéit.
Pofára esés volt ez a javából és bár a várpalotai kislakás sajnos már rég a múlté, mégis évről évre visszatérek ide, talán azért is, hogy a még fiatal nagyapámat követve, szép lassan felfedezzem ezt a természeti és történelmi kincsekben rendkívül gazdag vidéket.

Abban is szinte biztos vagyok, hogy amióta megjelentek a vas sodronyok a cseszneki vár alatt, majd nem sokkal később a Cuha-völgyében (és a térség a falmászók és via ferratazók találkozóhelye lett), azóta a község sokkal nagyobb népszerűségnek örvend.

A hobbi mászásnak én is nagy szerelmese vagyok, így kár is lenne a kőbe vésett sodronyok ellen érvelnem, de tény, hogy 10 évvel ezelőtt egészen másképp festett a vár alja. Olyan volt, mint egy titkos, borostyánokkal borított hasadék, ahol csak az járt, aki gyalog vette célba a Cuha-völgyét vagy a Római fürdőt. Akkor talán a hely elsődleges ismertetője a Bakony hegységben található középkori vár volt, 2013 óta pedig azok az - egy sportos, jó fizikummal könnyedén teljesíthető - vasalt utak, amelyek különleges panorámát biztosítanak a műemlékre.

Természetesen, ha nem kívánkozol a sziklafalakra, akkor is megéri ide ellátogatni, hiszen az Ördög-árok, Kő-árok, Kőmosó-szurdok túra szerintem az ország egyik legvadregényesebb útvonala.
(Bővebb infó erről a túráról: https://kirandulastippek.hu/bakony-veszprem/ordog-arok-ko-arok-komoso-szurdok)

De mivel ez a környék tényleg egy igazi kincs, így ha rövid autózásokkal és nem olyan megerőltető túrákkal, valamint kirándulásokkal tarkított hétvégére vágysz, akkor is itt a helyed!
Ez esetben viszont azt javaslom, hogy Zircen foglalj szállást magadnak, majd az apátság és a helyi arborétum bejárása után "csillag alakban" fedezd fel a környéket. Hazatérés előtt pedig feltétlen kóstold meg az apátságban kapható kézműves söröket és mennyei süteményeket, mert effajta gasztronómiai élmények nélkül hazatérni olyan, mintha Bledben egyszer sem kérnéd ki a híres krémest.

Na, de Cseszneken túl hova is menj egy hosszú hétvége alatt?

Nálam a top első helyet a Római fürdő viszi, amely a Bakony egyik leglátványosabb pontja. Ez a helyszín Zirctől mintegy 16 km-re található, a Gaja-patak Bakonynána és Jásd közötti, vízesésekkel tarkított áttörése. Nevét onnan kapta, hogy a függőleges sziklafalak aljába medencéket vágtak ki, melyek állítólag már a rómaiak idejében is fürdőhelyül szolgáltak.

Csodaszép túraútvonalak vezetnek ide, de ha biciklivel vagy autóval érkeznél, akkor egy kis erdei sétával, Bakonynána felől ez a helyszín is viszonylag könnyen megközelíthető. (További hasznos tippeket ezen az oldalon találsz: https://kirandulastippek.hu/bakony-veszprem/romai-furdo-bakonynana)

Bár tudom ez nem egy verseny, de a rangsoromban második helyen áll a Zirctől 26 km-re található, Bakony-járók paradicsomának nevezett Cuha-völgy és szurdok. A táj gyönyörű, bakancsot húzva és kamáslit pedig egy egész napos, köveken ugrálós, patakot követő, viaduktok alatt fotózkodós napot kínál.

Egyedüli egy hátránya van, hogy napsütötte hétvégéken bazi sokan, így azt javaslom érkezz jó korán, akár a napfelkeltével egy időben, vagy válassz (a megszokott túranapok helyett) egy kora tavaszi vagy késő őszi hétköznapot. Népszerűsége amúgy méltán oly nagy, hiszen a kalandos túrákon túl lehet itt vonatozni, via ferratazni, a megfáradt vándorokat pedig jobbnál jobb, házias ízeket kínáló vendéglők várják. A Magas-Bakony "szívében" tehát elképesztően feltöltő egy nap, a természet fotózást kedvelőknek pedig maga a Kánaán.

A hosszú, bakancsban izzadós napok között (pláne ha a programot gyerekekkel tervezed) feltétlen iktasd be harmadik állomásként Tést és annak ritkaságnak számító szélmalmait. "A két felújított szélmalom ipartörténeti emlék. Helt József bognármester szélmalmát 1840-ben építette Pircher János malomács. A köralaprajzú, enyhén karcsúsodó, háromszintes kőfalazatú épület, kúpalakú zsindelytetőzete körsínen forgatható, így a hat vitorlát mindig szélirányba lehet állítani. A malomszerkezet ma is működőképes." (További infó: http://www.tes.hu/turizmus/10-turizmus-programok/19-tesi-szelmalmok)

A malmokhoz amúgy egy kovácsműhelyen keresztül jutunk, ahol a belépő mellé megkapjuk "A kulcsot", amelyet megérintve visszarepülünk a múltba és egy történelmi játékot elképzelve fedezhetjük fel a messzeségekbe nyúló tanyát.

És mielőtt jó túrázást kívánva elköszönnék, lenne még egy tuti tippem éjszakára. (Na nem, nem. Az egy másik blog és egy másik ötlet.)

Ha szereted a csillagokat és téged is lenyűgöz az éjszakai égbolt ezer, meg ezernyi csillaga és legendákkal átitatott csillagképei, akkor Te hívd fel ezt a számot: +36 88 461 245 és jelentkezz be Magyarország első számú, komplex csillagászati ismeretterjesztő centrumába, én pedig garantálom, hogy ez lesz az egyik legemlékezetesebb bakonybéli éjszakád. (www.csillagda.net)