Még tavaly elindítottam a Tanúhegyek vonzásában sorozatom, amely sorra veszi és szubjektív tapasztalatok alapján bemutatja a Balaton-felvidék vulkanikus képződményeinek egy részét. Tavasztól őszig (az általunk fontosnak tartott) összes túraútvonalat bejártuk, egyetlen kivétellel. Pedig ennek a magasba ívelő, zöld lombkoronával fedett csúcsa igencsak felhívja magára a figyelmet, de talán pont ez a lombkorona volt az, ami távol tartott egészen január első napjáig. Emberkerülő szokásunk az újévvel mit sem változott, így elhatároztuk, hogy most bepótoljuk azt, ami tavaly elmaradt: panoráma ide vagy oda, felmegyünk a Gulácsra.

Igazából nem sok jót olvastunk előtte a túraútvonalról, volt, aki a balatoni útvonalak kakukktojásának nevezte, volt olyan fórum, ahol túrázásra alkalmatlannak minősítették, a balcsi.net szerint pedig ide - a rengeteg csalán miatt - csak a legelszántabbak induljanak el. ( https://balcsi.net/balatoni-tanuhegyek/gulacs/ )

Szóval a fentiek értelmében igencsak meglepődtünk, amikor az év első napján a megszokottakhoz képest is több autó sorakozott a hegy oldalában Nemesgulács felől. Többszörösen csalódott voltam, hiszen arra gondoltam, hogy a magányos természetjárásnak lőttek, pláne egy olyan útvonalon, amely a természetgyógyászok szerint legalább az ízületeknek kedvező. Ahogy a zöld jelzést követve haladtunk előre az erdő kitaposott ösvényén, úgy lettem percről percre egyre nyugodtabb. A 393 méteres tanúhegy elég magasnak bizonyult ahhoz, hogy tényleg csupán egy-egy túrázóval találkozzunk, így elmerülhessünk a természet adta nyugalomban, másrészt pedig egyre világosabbá vált, hogy aki nem értékelte ezt az útvonalat, az bizony nagyon rosszkor volt ezen a varázslatos helyen. 
Az útvonal eleje valóban az erdőben vezet, majd a kék háromszöggel jelölt szakaszon már olykor keményebb kaptatókkal tűzdelt, szerpentines terephez érünk. (Utóbbit 1934-ben építettek ki, és a hegycsúcsra tartó útirányt a magyar geológus Lóczy Lajos után nevezték el.) Itt azonban tél lévén a csalános helyett, leginkább a latyakos, viszonylag csúszós talaj adta fel a leckét.  Egészen pontosan szinte térdig saras gatyában értük el azt a már jóval lankásabb részt, ahol először feltűnt a Balaton, és az azt övező tanúhegyek csodálatos látványa.
Valóban igaz az, hogy kilátó, várrom vagy sziklás hegycsúcs hiányában a túra végpontja nem sok izgalommal kecsegtet, de abban biztos vagyok, ha még időben, rügyfakadás előtt indulsz útnak, akkor a Gulács egy életre szóló élményt tartogat. Bazaltorgonák mellett elhaladva, csodaszép panoráma tárul eléd a Badacsonyra, majd a Szent-György hegyre, végül pedig Szigligetre. Napsütéses időben pedig érdemes egy pokrócot is a hátizsákba gyömöszölni, hiszen nincs annál felemelőbb, mint a hegy oldalában, piknikezés közben szemlélni a Balaton messze elnyúló, kék víztükrét. 

A túraútvonal, a folytonos panorámájával engem a - korábbiakban már ismertetett - Csobánc tetejére vezető ösvényre emlékeztetett, amely szintén a balatoni régió egyik igazi kincse. (Részletes túraleírásért kattints ide: https://utazojogik.blog.hu/2020/09/04/kalandozasok_a_balaton_kozeleben)

Kellő D-vitamin begyűjtése után elindultunk lefelé, és az egyszerűbbnek ígérkező körtúra helyett visszaereszkedtünk a zöld jelzésen, majd egy elágazást követően, jobbra tartva elértük az Országos Kéktúra útvonalát, amelynek segítségével a hegyet keleti oldalról megkerülve értünk vissza a parkolóba.

Annak, aki megtoldaná az amúgy sem hosszú - összesen közel 2 órás, 6 km hosszú - túrát, annak feltétlen javaslom ezt a kis kitérőt. A kék jelzés a Balaton emblematikussá vált szőlőültetvényei és ódon présházai között halad, ahol nem ritkán őzikék és szarvasok találnak napközbeni menedékre. 

Végezetül pedig azt javaslom, hogy ha a hosszú hétvégédet a Balaton északi oldalán tervezed eltölteni, akkor a bakancsod semmiképp se hagyd otthon, irány a Gulács vadregényes útvonala! A Badacsonytomajtól csupán 5 km-re található tanúhegy egy igazi kuriózum, amely valóban csak a lombhullás után mutatja meg a legszebb arcát, így bár nagyszerű, hogy végre itt a tavasz, de csípd el gyorsan még ezt a kopár, ámde mesés panorámával tűzdelt útvonalat! 

Tippek az ide látogatóknak: 

• mi Nemesgulács szélén, egy farm mellett hagytuk az autónkat, ahol a parkolás biztonságos és ingyenes
• az útvonal viszonyai miatt megfelelő túraöltözet, leginkább túrabakancs ajánlott 
• kisgyermekkel  babakocsi helyett, csakis háti hordozóval vágj neki a túrának, illetve fokozott óvatossággal haladj a kék háromszög útvonalán, mivel a szerpentinút elég keskeny és olykor kitett 
• a csalánosról nem tudok beszámolni, de eső után, ha lehet ne indulj útnak, mert az útvonal olykor nemcsak meredek, hanem csúszós is 
• amennyiben hosszabb túrát tervezel, úgy (Nemesgulács helyett) Badacsonytól indulj el
• ha nem használsz túraalkalmazást, akkor a pontos útvonallal kapcsolatban erről az oldalról tájékozódj, már csak azért is, mert itt szintén csak jó élményekről számolnak be: https://kirandulastippek.hu/balaton-felvidek/gulacs
• ha te is imádod a tavaszt és téged is lenyűgöz a mandulafa virágzása, akkor mindenképp látogass el az innen csak pár km-re található Vonyarcvashegy és Balatongyörök közötti útvonalra és töltődj a tavasz varázslatos színeiben 
• amennyiben pedig szeretnéd az útvonalat egy pár másodperces videófelvételen is megtekinteni, akkor kattins ide és kövess az Instán is: https://www.instagram.com/p/Ca-ostpsGQX/?utm_medium=copy_link&fbclid=IwAR1SoqS1XD4xn-UC9AUqRS-gT46sb0-6HBipsQeqGxU9ckeS9lMalkXnlfY

Csodás tavaszt kívánok! 

További képek a helyszínről: