Az elmúlt két hétben számos kritikát olvastam a Balatonlelle szomszédságában felépített legújabb kilátóról, így arra gondoltam, hogy a hétvégén szemügyre veszem, és saját tapasztalataim alapján vonom le a konklúziót. Mivel az első útibeszámolók elég vegyes hangulatúak voltak (azaz bőségesen kapott hideget-meleget), ezért a kirándulás előtt szükségem volt pár napra, amíg elcsendesednek bennem ezek vélemények. Szerettem volna teljesen objektív maradni, azaz úgy akartam érkezni, mintha csak annyit tudnék, hogy a Gamási-háton található egy olyan kilátó, amely teljes panorámát biztosít a Balaton északi oldalára.

A Balcsi déli partját amúgy különösen szeretem, mert bár azt mondják, hogy az északi oldal a "menőbb", viszont szerintem a déli azért csúcs, mert mindig rendkívül változatos a túlpart képe és domborzata. Nem mellesleg pedig imádom a Fonyód-Lelle vonalat, hiszen egyrészt viszonylag hosszan meghagytak sétálásra alkalmas, közvetlen vízparti útvonalat, másrészt pedig innen a legszebb a Badacsony, és az azt körülölelő tanúhegyek látványa. Egy szó, mint száz: az északi part megannyi kilátója után igazi kuriózumnak ígérkezett egy déli, hegytetőre épült panorámapont.

Szóval kíváncsi voltam a javából, így egy napsütötte vasárnapon elindultunk Kishegy felé, amely a Lellétől 3 km-re található és a környék egyik legkiválóbb bortermelő vidéke. A helyszín kilátó nélkül is jelentős turistaforgalmat bonyolíthat le, hiszen a hegyoldal szebbnél szebb panorámával rendelkező étteremnek és pincészetnek ad otthont. Annak ellenére, hogy jelenleg az összes vendéglátóhely zárva volt, mégis rengeteg autó közlekedett az amúgy sárga jelzésű turistaúton, ami rettentően zavart.

A kilátó felé haladva egyre idegesebb lettem, így nemcsak a túra előtt, hanem a túra után is hagytam magamnak pár napot, arra, hogy átértékeljem az itt tapasztaltakat. Ezekben a napokban ismét rá kellett jönnöm arra, hogy a kirándulás és a túrázás nem egymás szinonimái, valamint arra is, hogy nem mindenki szereti hosszú túrákkal a határait feszegetni, vagy éppen ellenkezőleg, valakinek már az is a komfortzónája tágítását jelenti, ha az autót a parkolóban hagyva, gyalogosan egy földútra téved.

Tudom, hogy nem vagyunk egyformák, de bevallom, hogy sosem értettem azokat az Insta képeket, amelyeken a „túrázunk” hashtag alatt pici, arany táskával, tűsarkú cipőben, full sminkben, lehetőleg harisnyában pózoló "erdei tündérek" láthatóak. Mindig azon gondolkoztam, hogy bár szépségük vitathatatlan, de vajon, ilyen cuccban, hogyan kerültek oda? Na, itt megértettem mindent. Körbenéztem és határozottan állíthatom, hogy egyedül én voltam túracipőben.

De honnan ez az irónia?

Nézzük először a helyszín negatív oldalát, már csak azért is, mert nyilván minden rossz benyomásom innen ered.

Annak ellenére, hogy a kirándulóknak javasolt parkoló a hegy lábánál található "Gamási kút" (egy öreg gémeskút) melletti szabad terület lenne, mégis a legtöbben, a legnagyobb természetességgel és kényelemmel hajtanak tovább a Szent Donát tiszteletére állított csodaszép, fehér kápolnáig. Nyilván ott parkolni sokkal kényelmesebb, hiszen az út szinte a kilátóig vezet. Tehát sajnos a túránk legnagyobb részét úgy tettük meg, hogy a felfele- és lefele közlekedő autókat folyamatosan kerülgetni kellett. Számomra ez rendkívül dühítő volt, mivel egyrészt a kislányommal voltam, akit a szabad rohangálás helyett, folyamatosan fegyelmeznem és fognom kellett, másrészt pedig a természetjárást pont a „civilizáció mentességéért” szeretem.

Szóval az autósokat előreengedve haladtunk felfelé, aztán amikor elértük a hegy oldalában található, pici ékszerdobozhoz hasonlító kápolnát, visszasírtam az aszfaltozott utat. Megláttuk a zsúfolásig tömött parkolót, heringként beálltunk a kilátóhoz vezető sorba, és én tényleg csak azt a pillanatot vártam, amikor a kilátót elhagyva, feltételezhetően magányosan tovább folytathatjuk utunkat a sárga jelzésen.

A kilátó amúgy egy korláttal körülvett plató (szebb nevén pihenőterasz), amelyet a szőlőültetvények felett állítottak fel. A panoráma amúgy valóban pazar, de ugyanazt a csodát látod akkor is, ha lesétálsz a kilátó alatt húzódó földútra, szóval értem is a kilátó létjogosultságát, meg nem is. Abban az esetben pedig ha folytatod utad a sárga jelzésen, akkor még pár alkalommal biztosan felfedezheted a Balaton északi oldalán húzódó hegyeket.

Na, de akkor nézzük meg a pozitív oldalt is!

Miért és kiknek ajánlom ezt az új, természetközeli helyszínt?

Nyilvánvaló, hogy minden rossz érzésem a saját, téves prekoncepciómból fakadt, azaz csupán arról van szó, hogy nem azt kaptam, amit reméltem. A helyszínt a dobogókői kilátóhoz tudnám hasonlítani, amelynek közvetlen közelében szintén nagy parkoló és számos vendéglátóhely várja az érdeklődőket. Ott sem akar mindenki túrázni, sőt a legtöbben talán azért mennek, hogy a hétvégi babgulyás mellett sétáljanak egyet a Visegrádi-hegységben. Tehát nem a túra a cél, hanem az élményszerzés, mind vizuális, mind gasztro értelemben.

Kishegy fejlesztési terveinek javára írható az is, hogy családbarát helyszínt alakítottak ki, azaz a kilátó közvetlen közelében két játszótér is található. Amúgy tutijó a Balaton felett elterülve hintázni, szóval ha szerencséd van és éppen nem ül egy kisgyerek a nagy fészekhintában, akkor itt, ezt az élményt is kipipálhatod.

A kishegyi kilátó pedig bakancslistás helyed akkor legyen:

• ha még nem jártál a Lelle mögött húzódó Külső-Somogyi-dombságon, és érdekel egy valóban mesés, északi panoráma
• amennyiben kisgyerekkel érkezel és egyedül az olyan utak esélyesek, amelyek babakocsival is könnyedén megközelíthetőek
• ha a kishegyi borkóstolót és gasztrotúrát feldobnád egy erdei sétával
• ha a Balaton déli partján egy könnyen megközelíthető, romantikus helyet keresel
• vagy ha hosszabb túrához nem szokott családtagjaiddal, barátaiddal szeretnél egy természetközeli napot eltölteni.

Tippek az ide látogatóknak:

• javasolt parkoló: a hegy lábánál található gémeskút, ahonnan pár perc alatt elérhető a Csengős kereszt. Innen jobbra vezet az út és a sárga jelzés a kilátó felé.
• amennyiben te is a hosszabb utat választanád, azaz a kápolnáig, majd a kilátóig vezető utat gyalog tennéd meg (oda-vissza, nyugodt tempóban haladva kb. 90 perc), akkor legyen nálad egy üveg víz, mert az úton vízvételi lehetőség nincs és jelen helyzetben minden vendéglátóhely zárva tart
• túra előtt feltétlen olvasd el a fákra kitűzött információs lapokat, amelyek a vadászatokra kijelölt időpontokat tartalmazzák
• amennyiben a kirándulás helyett, egy hosszabb túrát tennél, úgy Lelléről gyalog indulj el! Lelle-Kishegy távolsága 3 km és az út végig szőlőlugasokkal tűzdelt, Balatonra panorámát nyújtó vidék.
• tudom, hogy most lett vége a télnek, de ha szereted a kietlen és meredek szánkózásra alkalmas pályákat, akkor ezt a sárga utat jegyezd fel, mert a kilátót elhagyva elég izgalmas, csúszkálásra alkalmas terep veszi kezdetét
• ha pedig a magányos pillanatokat keresnéd, akkor kíséreld meg hétköznap, közvetlenül naplemente előtt meglátogatni a kilátót. Azt nem garantálom, hogy biztosan egyedül leszel, de azt igen, hogy az aranyló fényben úszó táj biztosan elvarázsol.

További képek a helyszínről: