Az utazásomnak két fő oka volt: egyrészt elegem volt az itteni télből, azaz szerettem volna melegebb helyre menni és több napot látni, másrészt van egy wizzairos pontgyűjtő kártyám, ahonnan elvesztek volna a gyűjtött kis pontjaim, ha nem használom fel azokat. És mivel úgy alakult, hogy éppen el tudtam utazni, így már csomagoltam is. Az utam ezennel Portugáliáig vezetett. 

Mivel az utóbbi években sokat túráztam egyedül itthon, gondoltam kipróbálom, milyen ez külföldön, így megnéztem, melyik az a legdélibb pont, ahova még el tudok menni, viszont van látnivaló is és nem csak a tengerparton fetrengés marad, így került a képbe Lisszabon.

Távolságban is ideális, hiszen csak 3 óra repülővel, érdekes hely, viszont a komfortzóna kellemes tágítása, mert mégsem egy dél-amerikai dzsungeltúra.

Az úticélt tehát kipipáltam, így már csak a program és szállás kitalálása és lefoglalása maradt hátra. Az interneten remek leírások találhatók, hogy mit érdemes megnézni, venni, vinni, így a tervem hamar összeállt, amiben segített a "Lisszabon kártya" is. Ez a kártya hasonlóan más városi kártyákhoz, azaz meghatározott ideig (24/48/72 óra) igénybe lehet venni korlátlanul a tömegközlekedést, valamint tartalmazza sok látnivaló belépőjét, vagy  a kedvezményt.

Mivel a repülőjegyet „ingyen” kaptam és elég hirtelen ötlet volt az utazás, így a szállást is próbáltam olcsón megúszni, ezért egy hostelt néztem ki, ahol többágyas szobában - idegenek között - csak egy ágyat foglaltam. Sose aludtam még ilyen helyen, gondoltam, ha már tágítjuk a komfortzónát, akkor adjunk neki. (Amúgy elég sok ilyen lehetőség van ebben a városban, hátizsákos turistáknak érdemes lehet kipróbálni, főleg, ha csak aludni járnak haza.)

Nettó 4 nap volt az út (ebből 3-at Lisszabonban töltöttem), szerda esti indulással, vasárnap éjjeli érkezéssel.

A repülőn semmi gond sem volt, még a csomagom méretével se, habár direkt egy kis hátizsákkal mentem. Az út nyugodt volt, se vihar, se széllökések. Az első probléma a szálláson adódott: ők nem tudtak angolul, én meg azon kívül csak magyarul beszélek, így maradt az activity, ami szerencsére megoldotta a problémát. 

A városban boltok, éttermek vannak mindenfele. Sok a tengeri herkentyű, illetve pékség-cukrászda keverékkel van tele. Az árak nagyjából hasonlóak, mint itt, talán csak tíz-húsz százalékkal drágább. 

Ami viszont meglepő volt, hogy bankkártyát kevés helyen fogadtak el: nagyobb boltok, múzeumok igen, viszont többi helyen csak helyi kártyával vagy készpénzzel lehetett fizetni.

A szállás wifije katasztrófa volt, így hatalmas segítséget jelentett, hogy előre kitaláltam azt, hogy milyen nevezetességeket szeretnék megnézni. Ami viszont plusz pont, hogy minden buszon és villamoson van ingyen wifi, így ha elakadnál, akkor a google maps sokat segíthet. 

Lisszabont egy erős kettősség jellemzi: egyrészt ingyenes wifik, elektronikus jegyek, gyönyörű régi épületek, másrészt picit koszos, lepusztult kinézet. (Persze nem mintha, itthon sokkal tisztább lenne a város.) Elég sok látnivaló van, de a városnézést a terep nehezíti, mivel több dombra épült, így állandó fel-le baktatásra lehet számítani. Viszont vagy a szép, csempés épületek, vagy a falfestések, érdekességek miatt az összkép sosem unalmas.

A csempéket azulejo-nak hívják, az egyszerű mintástól a komplett történeteket bemutató, bonyolult darabokig van minden.

Fontos arra figyelni, hogy szinte minden látnivaló 10.00-16.00 között tart nyitva, ami azért eléggé korlátozza a napi kultúrprogramot. Bár, ahogy mértem, pár nap alatt így is sikerült 70-80 km-t sétálnom. 

A listámon tehát megnéztem mindent, plusz ami szembejött és érdekelt, vagy a városi kártyával látogatható volt, azt is. Szerencsére ebben az időszakban – habár sok turista volt – de sehol sem kellett sokat várni, nem volt tömeg.

Reggel séta közben a sirályok hangja, tenger illata fogadott, aztán maga a látvány is, így azért könnyű jól kezdeni a napot.

Alábbiakban napokra bontva olvashatjátok az általam megtervezett programot. Bővebb leírásokat találni a neten, így inkább ezt csak egy kedvcsinálónak szánom. 

ELSŐ NAP: 
Torre de Belém:

Ez egy kis torony. Eredetileg védműnek építették, aztán volt minden, többek közt börtön is, most pedig látogatható. Érdemes megnézni, kb. fél órás program.

Szent Jeromos-kolostor

A toronytól párszáz méterre található óriási kolostor és templom. A templom jelenleg felújítás alatt állt, de látogatható, viszont külön sor/jegy vonatkozik rá.

A kolostor gyönyörű, csipkés kőfaragványokkal van tele.

National Museum of Coaches

Ez volt a következő állomás, a hintómúzeum: jó pár tucat kocsi, hintó, szekér, homokfutó, miegymás mutatja be a szerkezet fejlődését, alakulását. Vannak szépek, csicsásak, kicsik, nagyok.

Museum of Art, Architecture and Technology (MAAT)

Az épület nagyon szép, modern. A kiállítás két részből áll: modern művészet az első, ez annyira nem fogott meg. Másik rész az inkább ipari, technikai, építészeti témákkal foglalkozik. Komplett erőmű, mágneses, villamosságot magyarázó játékok, érdekes és mókás.

Ajuda Palace

Királyi palota, természetesen megéri megnézni.

Ponte 25 de Abril

Gyakorlatilag a Golden Gate híd mása, amelyen csak jármű forgalom van. Egyik lábánál megnézhető az építésről és a használt technológiáról egy kiállítás, illetve egy lift felvisz a pályához, amely kilátóként üzemel.

Jézus szobor

A híd túlsó oldalán a város fölé magasodik egy Jézus szobor, ami a Riói szobor mása, illetve az ihlette. A városra a kilátás szép fentről, viszont nekem picit sok, giccsesnek tűnt.

MÁSODIK NAP:
Santa Justa lift
A sok emelkedő, szintkülönbség miatt a városban több lift is üzemel, ami – mint a budavári sikló – szállítja az embereket. Fönt a lift torony több körterasszal rendelkezik, népszerű kilátó.

Carmo régészeti múzeum

A lift mellett található, egy leégett templom részben felújítottak. Az udvaron kőtár, illetve koncertek szoktak lenni, hátul pedig maga a múzeum található. Nagyon különleges látvány, érdemes megnézni.

Szent György vár
A város fölé magasodó vár gyönyörű körpanorámát nyújt, a várban pávák lépkednek előkelő urak módjára a látogatók közt.

Úton felé található pár érdekes utcai művész, a szokásos festők, hűtőmágneses, képeslapárusok mellett:

• egy úriember kávéval fest a városról képeket
• másik a világ minden tájáról, a használatból kivont fémpénzekből készít medálokat, fülbevalókat.

Sé Katedrális

Hatalmas és gyönyörű katedrális.

St Antonio Chapel

Szent Antal kápolna, katedrális szomszédságában. Maga Szent Antal nagy kultusszal rendelkezik.

Rua Augusta Arch

A diadalív, kapu egy sétálóutca végén található, a házak közül kivezet egy nagy térre, ami mögött már a tenger van. Fantasztikus látvány, ahogy kinyílik a horizont. A sétálóutca este színváltós kis lampionokkal kivilágított, akrobaták, zenészek próbálnak szórakoztatni, kisebb-nagyobb sikerrel.

A diadalív látogatható, sajnos én kihagytam, nem tudom, megéri-e?

National Pantheon
Egy kisebb bazilika méretű templom, ami már nemzeti múzeumként működik. Ha van rá kapacitás, megnézhető, de nekem nem sokat mondott a különböző politikusok, miniszterek neve, arcképe.

Elevador de Gloria

Nagyon népszerű villamos/sikló, de nem érdemes érte sorba állni. Ha épp üres és van szabadidő, akkor talán, mivel a menetideje kb. 5 perc, pár száz méter csak.

HARMADIK NAP:
Igazából nekem ez a negyedik nap volt, mivel egy napot Sintrában töltöttem, de erről egy másik bejegyzésben írok majd. Szóval az utolsó napra igazán nem sok minden maradt, így csak mászkáltam a városban, ami utamba került, megnéztem, plusz a pár maradék a listámból került bele ebbe a programba.

28-as vonala

Liszabonban több villamosjárat is van, ezek egy része olyan, mint nálunk a városnéző buszok, vannak a sima járatok, illetve a régebbi, belvárosi kis kocsik. Hangulatukban engem a régi fapados, tekerős ablakos budapesti villamosokra emlékeztetnek. Ezek közül a leghíresebb a 28-as, mert a belvároson körbe megy, szinte minden híresebb, szebb helyet érint. Viszonylag gyakran jár, így érdemes lehet végigmenni vele.

Miradouro Santa Lucia

A miradouro-k általában szép kilátást jelölnek. Ez a  villamos vonalán egy templom. Maga a templom is szép, de ami igazán lényeges, az a kilátás: egy kis tér van a templom baloldalán, kávézókkal, a jobb oldalon pedig egy oszlopos lugas-szerű rész, csempékkel, virágokkal, felülről rálátás a városra, tengerre. Borzasztóan giccses, na.

Musea da Filigrana

A festett csempéken kívül még ami Portugáliára talán jellemző, az a aprólékos kidolgozású ékszerek, ezeket a fém-csipkéket hívják filigrananak. Egyik ékszerboltban működik a múzeum, ami ingyenesen látogatható, kedvesek az eladók, válaszolnak a kérdésekre és természetesen vásárolni is lehet… Ha útba esik, érdemes rászánni negyed órát.

Estrella Basilica
A város egyik legrégebbi, legnagyobb bazilikája, gyönyörű. A 28-as vonalán található.

Jardim guerra junqueiro

Séta közben találtam erre a parkra, ami a bazilika szomszédságában van. Több hasonló található a városban, érdemes megnézni néhányat. Kis tóval, szép növényzettel, érdekes fákkal, sok futóval volt tele. Még egy kettlebelles személyi edzést is részben megnézhettem. 

Eduardo VII park

Hatalmas, emelkedő park a belvárosban. Néha vásárokkal, vurslival megtöltve, máskor turistákkal. Alacsonyabb végén egy nagy tér, szobrokkal, másik oldalán egy szökőkúttal, ahonnan a tengerig ellátni, a város fölött.

Nekem hatalmas élmény volt maga a város és az utazás is. Előtte nem tudtam, hogy ennyi látnivaló van, viszont elsőre ennyi elég is volt. Több nap esetén még érdemes lehet az óceánig lemenni, vagy átmenni Portóba, Farróba.